Bocsi mindenkitől, de most sietősre kell vennem a figurát, ezért csak bedobtam ide az Új reggel könyv születéséről szóló "kisregényt".

Ezen a lapon fogok írni S.Meyerről néhány sort, majd később pedig magamról is, ha érdekel egyáltalán valakit.

Néhány szó mondat Kisregény a könyv ötlet születéséről.

2009. október végének egyik unalmas estéjén, amikor a negyven-egynéhány csatornás műholdas univerzumban nem találtam semmi, de semmi nézhetőt, a neten böngésztem valami jó kis film után.

Nem akartam akciófilmet, nem akartam horrort, nem akartam bárgyú vígjátékot, nem akartam full nyálas romantikát sem(mivel férfi volnék, vagy mi a szösz). Megakadt a szemem egy címen!

Alkonyat

Valami halvány emlék felderengett, hogy alig egy éve elég nagy hirverése volt ennek a filmnek. Kicsit romantikus, vámpíros. Ez jó lesz, legfeljebb törlés és kész, ha nem tetszik. Pont jónak tűnt az akkori hangulatomhoz. Jó minőségű divx, jöjjön! Vacsi, mire végeztem és a lánykáimat betakargattam le is kúszott a film.

Hm. Nem szinkronos. Nem baj! Egy-két éve minden tv sorozatot és egyebet feliratos verzióban nézünk(néha már nélküle, hihetetlen dolgot tesz az ember szövegértő képességével, a kényszer), mert hol van már a világhírű magyar szinkron (Romhányi József forog a sírjában!) Felirat letölt, filmre fel... izé füles fel, hogy ne zavarjam a párom. Film végignéz. Oké kicsit művészfilmes. Szenzációs karakterformálások(erre azért utólag jöttem rá!), megkapó történet, de valami hiányzik. Nem áll össze a történet egységes egésszé. Volt egy megérzésem, ez könyvadaptáció lesz! Stephen King mester óta tudom a megoldást:

Ha nem tiszta valami a filmben, olvasd el a könyvet!

Böngéssz Tibi! Kábé öt percen belül lehúztam a netről az első magyar kiadás pdf változatát.

Innentől nem volt megállás! Három hét alatt kiolvastam az összes könyvet. Letöltve, illegálisan, de mentségemre szolgál, hogy már mindhárom ott sorakozik a polcon, a negyediknek pedig ki van taposva a hely (mikor lesz már június 3.???)

09.11.18. Vége!

Végig olvastam az összes könyvet. Valami hihetetlen űr volt bennem, három hét alatt magába szippantott és ledarált Stephenie Meyer világa. Netre fel! Lesz-e folytatás? Nem. Végleg vége! Midnight sun botrány, stb....  El is hiszem, hogy Steph kiakadt, én is bedühödtem volna a helyében. Jól tette, amit tett! Állítólag horror pénzekért lehetett hozzájutni a MS kézirathoz, ő meg egy huszáros mozdulattal keresztbe tett a nyerészkedőknek. Fel a hivatalos honlapra az egészet. Hála és köszönet neki érte. (Rengeteg háttérinfó van benne, amit pofátlanul fel is használtam.) Egy pozitív dolog azért van. Holnapután jön a NM a mozikba. Gyí jegyet foglalni! 23.-a sebaj, de elmegyünk. A páromat is sikerült rávenni. Hihetetlen, de ki nem állhatja az Alkonyatot, mint filmet, olvasni meg nincs ideje. Azt azért megígérte, hogy amit írok, azt elolvassa. Hátha elkapja a láz! A filmről annyit, aki nem látta: első fél óra, a könyv első három fejezete, utolsó fél óra, a könyv utolsó két fejezete ráadásul félig felcserélve. a középső óra pedig a többi tizenkilenc fejezet zanzásítva. egyes pletykák szerint a vágatlan verzió öt órás lett. El is birom képzelni. Nem rossz film, sőt könyvadaptációnak egyáltalán nem rossz. Látszik, hogy Steph ott bábáskodott körülötte. De azért, könyvben más!

09.11.25.

Rengeteg két-három oldalas novellácskát olvastam a solaris.hu-n. Támadt egy ötletem, írok egy pár sort a BD végére, valahogy úgy éreztem, hogy nem szabad befejezni, nem szabad, hogy vége szakadjon Bella és Edward történetének, azt akartam, hogy folytatódjon. Soha ne legyen vége, mint a létezésüknek. Legyen ez egy igazi végtelen történet.

Szabadnapos voltam, a párom a piacon vásárolt, míg én megragadtam a jegyzetfüzetet, ami a kocsiban hevert és elkezdtem körmölni. (Most a volt magyar tanáraim a hajukat tépnék, ha tudnák mit művelek. Majdnem mind "kegyelem kettessel" engedett át, hiába na, műszaki ember vagyok születésemtől.) Mire a kocsihoz ért a párom két A/4-es oldalt írtam tele a macskakaparással, amit írásként művelek. Otthon folytattam és amikor visszaolvastam nem olyan volt, mint egy novella, hanem, mint egy regény vázlata. Elkezdtem agyalni, megállok vagy elkezdem? Abbahagyom vagy folytatom? A fantáziám elég jól működött mindig is. Volt, hogy suliban valaki feldobott egy témát és én órákon át meséltem egy történetet belőle. Folytatom, lesz, ami lesz. Éreztem, hogy a novellának szánt vázlatom minden szava közé tíz, száz szót tudnék írni, szinte gondolkodás nélkül.

A párom először csak nevetett, amikor azt mondtam megpróbálok könyvet írni. A reakciója csak ennyi volt: "Akkor talán elhiszem, hogy elkezdted, ha túljutsz tíz oldalon!" Két nappal később megkérdezte: Hogy állsz? Nem is figyeltem addig, hogy mennyit írtam, de én is megdöbbentem magamon, két nap alatt tizenöt oldalt írtam úgy, hogy közben zajlott az élet. Hozzáteszem nem tudok tíz ujjal, vakon gépelni, de a kétujjas technikában elég jó vagyok.

Ezután szép lassan rászoktam az éjszakai írásra. Sokkal jobban ment, nem zavart semmi és megadta a hangulatot az íráshoz a "félhomály".

Jött a karácsonyi készülődés, két hétig nem igazán tudtam írni, mert a nappalok olyan fárasztóak voltak, hogy az ölemben a notebookkal aludtam el, egyetlen szó leírása nélkül. Januárban szintén volt két hét kényszerszünet. Rámszakadt egy másodállásos munka, amit nem lehetett halasztani. Két munkahely egy időben= Game Over! Laptop pihen!

2010. január közepétől viszont egy-egy napos leállásokat nem számítva folyamatosan írtam 2010.03.27-ig. Tegnap ugyanis kikerült az utolsó sor után a felirat: Vége?...

Összességében az Alkonyattal összemérhető mennyiségű lett a történet. (Gyakorlatilag annyi idő alatt is született, mint az eredeti könyv, milyen furcsa véletlen.)A minőségről, majd az olvasók döntenek. A párom kritikai hajlamait ismerve, azért bizakodó vagyok. Olvasott néhány oldalt belőle és azt mondta, idézem: "Ha ilyet tudsz írni, miért nem találsz ki egy saját történetet, miért valaki másét folytatod?"

Azért az melengette a lelkemet, amikor január végén közölte velem, hogy létrehozta nekem ezt a honlapot. Bizakodni kezdtem, hogy van értelme annak, amit teszek. Ő ugyanis abszolut maximalista és nem viseli el a félkész dolgokat. A honlapot azután regisztrálta be nekem titokban, miután beleolvasott az első négy fejezetbe. Pedig, ha tudná mennyi minden apróságot fogok benne még átírni, kijavítani, ami esetleg ellentmond az eredeti sztorinak...

 

Még nem tudom mi lesz a következő lépés, de remélem sikerül valahogyan rávennem egy kiadót, hogy álljon szóba velem. Mert annak semmi értelme, hogy az ember ír magának, meg néhány ismerősének egy könyvet. Csak úgy, a netre nem akarom feltenni az egészet, mert szeretném egyszer valami normális formában viszontlátni és egy neten szabadon hozzáférhető könyv nem igazán csábít szerintem anyagi oldalról egy kiadót sem.

Talán keresnem kéne egy-két hozzáértő és az Alkonyat világával kapcsolatban kellően elfogult embert és nekik megmutatni. Ha hozzáértő rajongóként, jó véleménnyel lesznek róla, akkor talán egy kiadót is érdekelhet.

Bocsánat mindenkitől! Jó hosszú lett, de még nem bír az agyam leállni, hiszen tegnap még teljes erőbedobással a könyvet írtam.

Lehet, hogy lesz egy hatodik rész is??????

---

 

 

Oldal: Az író és az írópalánta
TWILIGHT-ADDENDA - © 2008 - 2024 - twilight-addenda.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat